Közpénzinfó: a mai napig csak tervezésre (közreműködői díjjal együtt) 11.795.760.- Ft-ot költött a Flór Ferenc utca szilárd burkolattal történő ellátására az önkormányzat!

Online petíció

A 18. kerületi önkormányzat a harmadik olyan választott testület, amelyik úgy döntött, hogy szilárd burkolattal kívánja lefedni a Péterhalmi-erdő mellett futó, sok helyen inkább ösvénynek tűnő földutat. 12-13 éve, majd 5 éve is hatalmas lakossági tiltakozás övezte a szándékot, ahogyan a mostani elképzeléseket is. Az ügy pikantériája, hogy azok, akik most az erdő melletti környezetrombolást kezdeményezik, korábban együtt harcoltak a lakosokkal azért, hogy megmaradjon a környezet erdei jellege.

Flór Ferenc utca
Most még zöld, mindenütt

A lakosságot az önkormányzat képviselői hivatalos formában soha nem tájékoztatták az útépítésről. Egyszer tartottak egy – a Facebookon összehívott(!) – “lakossági fórumot”, amelyen sokan azért nem tudtak részt venni, mert nem is tudtak róla. A fórumon már a kész tényeket tálalták, hiszen akkorra már az önkormányzat döntött az építésről, és a forrás biztosításához szükséges pályázat benyújtásáról. A vonatkozó testületi döntés értelmében az önkormányzat 564.733.620.- Ft becsült költséggel számol az útépítés során. A véglegessé vált építési engedély szerint 1,3 km hosszan, csaknem 8 méter szélességben tarolná le az erdő közvetlen környezetét, kizárólag zöldfelületet az építkezés. Több mint 200 fa, bokor és cserje, és annak élővilága esik áldozatául az útépítésnek.

Ezek a növények sem maradhatnak, a beton útjában állnak.

Ha nem számoljuk a rekortán futóutat, melynek megépítésére az önkormányzat képviselői szerint nincs forrás, ráadásul nem körbeérőnek tervezték, így meg sem építhető, akkor – a tervekben szereplő szélességek kb. átlagával – 3,625 méteres szélességgel számolva 4712 m2 felületet kíván az önkormányzat térkő burkolattal ellátni. Ez azt jelenti, hogy a térkőburkolat kialakítása az út teljes hosszában közel 120.000.- Ft / m2 áron történhet meg. A Google segítségével véletlenszerűen kiválasztott bármely hazai térkövezést vállaló vállalkozás oldalát (itt, itt és itt például) megnézhetjük, ha 30.000.- Ft / m2 áron számolunk anyaggal és munkadíjjal együtt, már az is jelentősen túl van árazva.

Díszburkolat, amelyen remek móka kerékpározni vagy futni
Díszburkolat, amelyen remek móka kerékpározni vagy futni..

A 120.000.- Ft/m2 és a 30.000.- Ft/m2 közötti különbség elég szembetűnő, értéke több százmillió forint!

A beruházáshoz az önkormányzat pályázati forrást vesz igénybe, és emellé 242.233.620.- Ft önrészt vállal betenni. Vagyis az útépítés elmaradása esetén felszabadulhat több mint 242 millió forint, amit bármi másra költhet az önkormányzat testületi döntés esetén.

Ráférne a felújítás például a Szálfa utca – Határ utca útburkolatára is…

Márpedig lenne helye a pénznek, hiszen az önkormányzat képviselői sorra arról nyilatkoznak, hogy a kormányzati elvonások miatt veszélybe kerül a közfeledatok ellátása, nem lesz pénz járda- és útfelújításra, tömeges elbocsátások, óvodabezárások várhatóak. Tehát ahová a lakosság nem kér, oda terveznek útépítést, ahol pedig könyörögnek érte, oda sajnos nem jut, sőt más közfeladatok is elmaradhatnak.

Elmaradó közfeladatokról szavazhatnak a kerületiek

Az önkormányzat láthatóan igyekezett a lakókat távol tartani a ügytől. A testületi döntés 2020 február 27-én született, majd csak ezt követően, március 3-ra hívtak össze a Facebookon lakossági fórumot, melynek során a tájékoztatták a lakókat a kész tényekről. A fórumon a heves tiltakozás hatására az önkormányzat képviselői azt ígérték – amit később írásban finomítottak -, hogy az építkezéssel közvetlenül érintett tulajdonosokat nyilatkoztatják, hogy támogatják-e vagy ellenzik a beruházást.

A május 18-án kelt, nyilatkozatot tartalmazó levél több ütemben érkezett meg a lakókhoz, de a korábbi ígéretekből semmi sem valósult meg. A közvetlenül érintett 93 ingatlan tulajdonosai helyett 625 főnek küldték meg a levelet úgy, hogy nyilatkoznia csak azoknak kellett, akik elutasítják az útépítést. Aki nem nyilatkozik, azt úgy tekintik, mintha támogatná a beruházást. A nyilatkozat ugyanakkor tartalmazott egy burkolatlan fenyegetést és megfélemlítést is, mely szerint ha a lakók elutasítják a beruházást, akkor ha az később mégis megvalósul, akkor az önkormányzat a beruházás költségeit ráterheli a lakókra.

Ahová kérik a lakók a szilárd burkolatot, oda nem kapnak.

A levelet a pandémia és a kijárási korlátozás időszakában tehát csak azoknak kellett postára adni, akik tiltakoznak az építkezés ellen. Nyilván sok idős lakó ezt a kockázatot nem vállalta, ahogyan többen megijedtek a polgármester fenyegetésétől is, mely szerint a lakóknak kell majd kifizetni az útépítés árát, ha most visszaküldik az elutasító nyilatkozatot.

További érdekesség, hogy ugyan a nyilatkoztatás értelmében, ha több nyilatkozatot küldenek vissza, mint amennyit nem, akkor a beruházás az ígéretek szerint elmarad. Ennek ellentmond, hogy az önkormányzat már a nyilatkoztatás előtt másfél hónappal, március 27-én elindította az építési engedélyezési eljárást a 18. kerületi Kormányhivatalnál, azaz nyilvánvalóvá vált, hogy az egész nyilatkoztatás nem volt több szemfényvesztésnél.

A kormányhivatal a döntését 2020. május 25-én függesztette ki, és június 9-én vette le. A kifüggesztés idején a veszélyhelyzet és kijárási korlátozás állt fenn Budapesten, mely 2018. június 18-án ért véget. A beruházással közvetlenül érintett tulajdonosok közül ennek megfelelően többen nem tudtak éni a fellebbezés jogával, hiszen a kijárási korlátozás idején a hivatal az egészségügyi kockázatok miatt csak halaszthatatlan esetben fogadott ügyfeleket, internet előfizetéssel pedig többen nem rendelkeznek, így ők teljesen ki voltak zárva a hirdetmény megismerésének lehetőségéből. Ha nem tudunk egy döntésről, jogorvoslattal sem élhetünk ellene, márpedig alkotmányos jog a fellebbezéshez való jog is. Éppen ezért a bíróságtól kérték a lakók az építési engedély hatályon kívül helyezését.

Az önkormányzat képviselői többszöri kérés ellenére sem voltak hajlandóak nyilatkozni arról, hogy összesen hány tulajdonosnak küldtek ki nyilatkozatot, és közülük hányan küldték azokat vissza. Azt sem lehetett tudni, hogy hány nyilatkozatot nem fogadtak el érvényesként. Az önkormányzat titkozólása miatt közérdekű adatigénylést kellett benyújtani, hogy a lakók tisztán láthassanak. Az adatigénylést az önkormányzat csak részben teljesítette, ezért a lakók a bírósághoz fordultak.

Azóta is várjuk a hívását…

Az egész ügyből az látszódik, hogy az önkormányzat a lakók bevonása nélkül, sőt, a tiltakozásuk ellenére tervez egy jelentősen túlárazott és környezetromboló beruházást, elmondásuk szerint pusztán esztétikai okokból, mert a földút helyett a 21. században szebb a térkő. A lakók pedig úgy látják, hogy amellett, hogy az út jelenlegi funkciói közül többet elveszít, a hősziget kialakulása miatt a hőmérséklet emelkedni fog azon a részen, megszűnik a környék erdei jellege, ingatlanjaik veszítenek az értékükből, és nem utolsó sorban lehetőséget teremt a teherautókat is elbíró betonút arra, hogy megnyisson egy alternatív útvonalat a Királyhágó utca és a Gilice tér között.

Így nézne ki a Királyhágó utca és a Gilice tér összekötése a betonozott Flór Ferenc utca közbeiktatásával:

UPDATE: az egy hónap után megkapott adatok között szerepel az önkormányzat és a Miniszterelnökség között megkötött támogatási szerződés, melyből az derül ki, hogy a korábbi képviselőtestületi ülésen született döntés helyett a négy utca (Jég utca, Cséry Lajos utca, Flór Ferenc utca, Aratás utca, Külső-Gyömrői út) szilárd burkolatával történő ellátásához az önkormányzat a korábban tervezett 340 millió Ft helyett összesen mindössze 50 millió Ft önerőt biztosít. A támogatási összegek nem változtak. Kérdés, hogy – ha a Flór Ferenc utcai állítólagos (mert senki sem látta azokat) tervváltoztatásokat nem vesszük figyelembe – ugyanarra a feladatra hogyhogy elég ma már 290 millió Ft-tal kevesebb összeg? Vajon mire tervezték korábban költeni ezt az összeget?

UPDATE2: az önkormányzat új terveket készíttetett (állítólag ez már az ötödik), melyek itt érhetőek el. Lényegi változás nincs, ugyanúgy beton, és ugyanúgy környezetrombolással jár. A nyomvonal helyenként eltér a korábbitól, de ez sem változtat semmin: felesleges, környezetkárosító, közpénzherdáló beruházás. Csak a tervezésre már csaknem 12 millió forintot költött az önkormányzat, miközben közfeladatok ellátásával akadnak finanszírozási gondjai.