Az önkormányzati vezérszónokok és az őket vakon követő kommentelők kedvelt témája, hogy a Flór Ferenc utcai lakók az utat arrébb tették, és egyébként pedig ellopják a közterületet. Valójában egyiknek sincs semmi köze az útépítéshez, de azért megvizsgáltuk, hogy mi a valóság.
Petrovai László környezetvédelemért is felelős alpolgármester megszólalásaiban rendre arról beszél, hogy a Flór Ferenc utcai lakók a földutat – a Tarkő utca és a Gyalóka köz között – “betolták” az erdő területére. Ezt az állítást számos kommentelő tette a magáévá, és terjeszti még most is. Petrovai további magyarázatot nem fűzött a kijelentéséhez, így az nem egyértelmű, hogy mindezt hogyan kell elképzelni.
A Flór Ferenc utca talaja kissé kötött iszapos finom homok. A felszínén az önkormányzat által rászórt murvapor-réteg található. Az elgondolás értelmében a lakók az út homokos talajára tehát növényzetet ültettek, majd az erdő területén az évek során kivágták a fákat és bokrokat, hogy azok helyén futhasson az út.
Egyfelől igen valószínűtlen, hogy az ilyen összetételű talajra bármilyen növényzetet lehet telepíteni, másfelől pedig felmerül a kérdés, hogy mindezt miért? Miért éri meg bárkinek is az, hogy a kerítése mögött futó utat parkosítsa, majd 8 méterrel feljebb egy másik földutat alakítson ki mintegy 300 méter hosszan, a növényzet kiirtásával? Nem tűnik életszerűnek az állítás.
A tények azonban ellenőrizhetőek. A utcában a sorházak építése körülbelül 1988-ban kezdődött. A földút már létezett akkor. 1990-ben így nézett ki az érintett szakasz:
A felvételen látható, hogy a MALÉV-épületek helyén még nincs semmi. Ma ugyanez így néz ki:
A két kép megmutatja, hogy az út erdő felőli része pont ugyanott fut. A korabeli képen a fák árnyékot vetnek az útra. A különbség a két időpont közötti állapotban az, hogy az utca harminc év alatt keskenyebb lett. Ha egymásra vetítjük a kettőt, ezt látjuk, az út nyomvonala keskenyebb lett, és az erdő felől is picit mozdult a házak felé.
A megmondóemberek másik kedvenc állítása, hogy a Flór Ferenc utcai lakók ellopták a közterületet. Nehéz kideríteni, hogy az állítások valósak-e, mert sajnos senki sem jelölte meg, hogy pontosan hol történt a közterület eltulajdonítása.
Az első lehetőség a fentiekben ismertetett helyzet, melynek során az utat eltolták a lakók. Itt azonban az is lehetetlenné teszi az illegális területhasználatot, hogy a parkosított rész és az út is a kerítéseken kívül fut.
A másik lehetőség a Flór Ferenc utca – Tarkő utca sarkán található társasház, ahol a kerítések vonala eltér az addigi egyenes vonaltól.
Az ingatlanok első beköltözőitől kapott információk szerint körülbelül 20 évvel ezelőtt az önkormányzat a sárgával jelölt területet elvette a kékkel jelölt társasházi területből.
A sárgával jelzett területet a söröző, valamint egy másik ingatlan kapta meg, és az ügylet kompenzációjaként ajánlotta fel az önkormányzat a társasháznak a pirossal jelzett területet. Ezt információink szerint a lakók okiratokkal tudják igazolni.
A harmadik és egyben utolsó lehetőség annak az ingatlantulajdonosnak az esete, aki valóban a telekhatáron túlmenően állította fel a kerítését:
Ez az állapot nagyon rövid ideig állt fenn, több évvel ezelőtt. Az önkormányzat a kerítést visszabontatta, és azóta itt sincs túlhasználat a kert végében. Az ingatlan akkori tulajdonosa évekkel ezelőtt eladta a lakását, a jelenlegi tulajdonos nem is biztos, hogy tud arról, hogy ilyen eljárás volt ott korábban.
Ebből az esetből is látszódik, hogy a jogszerűtlen közterület-használat esetén az önkormányzat fellép az ingatlantulajdonossal szemben, és kötelezi őt a kerítés visszahelyezésére. Ha tehát valóban lenne máshol is példa a közterület illegális birtoklására, az önkormányzat már eljárt volna hatóságként az érintett(ekk)el szemben.